Magyarország klímája

Várhatóan jelentősen csökkenni fog a csapadékmennyiség, ezzel együtt pedig gyökeresen megváltozik a hazánkban honos növényvilág. „Kutatásainkhoz a 20. század teljes magyarországi csapadékadatait, mintegy 188 állomás feljegyzéseit vettük alapul, majd értékeltük statisztikailag - magyarázta módszerüket Borhidi Attila biológus. — Arra az eredményre jutottunk, hogy hazánkban az elmúlt 30 évben jelentősen megnőtt a sztyepp évek (aszályos nyarak) statisztikai gyakorisága. A század első felében is volt természetesen szárazság, de a rákövetkező nyáron kiegyenlítődött. Az elmúlt évtizedekben azonban már nincs ilyen fluktuáció."

Ezeket a méréseket összevetették Mika János meteorológus és társai kalkulációival. Az eredmény: Magyarország klímája várhatóan 30 év múlva a Kelet-Balkánéhoz lesz hasonló, sőt mivel hazánk egy medencében van, ahol nincs tenger, valószínűbb, hogy valamelyik kis-ázsiai medence - például az anatóliai - jobb példa. „Ez szélsőséges, száraz éghajlatot jelent. Nem tudjuk, a növényzet erre hogyan fog reagálni, de az biztos, hogy a mostani erdőalkotó fák helyét új betelepülő növények fogják elfoglalni” —mondta a biológus, és több példát is felhozott. A nemrég telepített Sopron környéki lucosokat például egy szuvasodási járvány tizedeli, de hasonló folyamat zajlik a dél-zalai bükkösökben is. Azt nem lehet tudni, pontosan hogyan megy végbe a vegetációváltás, erre csak előrejelzések vannak. „Valószínűleg először dezorganizálódik a régi vegetációtípus, a helyenként fennmaradó forrásokon pedig gyomosodás fog elindulni. Idővel ezt nyomja majd el a növényi invázió — mondta Borhidi Attila. Az akadémikus szerint idejében fel kell készülni a szélsőségekre: meg kell tanulni gazdálkodni a vízforrásainkkal. A klíma szárazabb lesz ugyan, de a környező hegyekből lesz vízutánpótlásunk. Már most meg kell azonban kötni a környező országokkal azokat a vízügyi egyezményeket, amelyek egyrészt megelőzik, hogy szennyvizet zúdítsanak ránk, másrészt pedig rendelkeznek árvizek esetére. A magas hegyvidéki csapadék ugyanis gyorsabban fog olvadni, így az árvizek gyakorisága is nőhet. Mielőbb végre kell hajtani a Vásárhelyi-programot és át kell alakítani a vízgazdálkodásunkat: ha sok víz lesz, el kell raktározni, hogy a szárazabb időszakokban öntözni tudjunk.

A mezőgazdasági potenciálunk fenntartásához a földek jelenlegi öt-tíz százaléka helyett 30-40 százalékot be kellene vonni az öntözéses rendszerbe" - véli a biológus. Borhidi Attila hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország adottságai megfelelnek olyan szárazságtűrő fajok kinevelésére, amelyekből aztán — jó pénzért – vetőmagokat adhatunk el Nyugat-Európának. Ezeket a változtatásokat azonban öt-tíz éven belül meg kell lépni, különben elkésünk.